A kertek, parkok lucfenyőinek pusztulását mérték fel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatói. Munkájukhoz a lakosság segítségét kérték: kérdőíveket küldtek ki az ország összes településére, és adatokat gyűjtöttek a magánkertekben és közterületeken elpusztult fenyőfákról. Eredményeiket nemrégiben tették közzé az International Journal of Biometeorology tudományos folyóiratban.

A Magyarországon vitatottan őshonos lucfenyő pusztulását magyarázhatnánk egyszerűen azzal, hogy hazánk e fafaj számára nem ideális élőhely, természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő. (1. kép) Azonban az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültettek és neveltek lucfenyőket az ország minden táján, beleértve az Alföldet is. Sokan a karácsonyra vásárolt gyökeres csemetékből neveltek fákat. Az utóbbi években azonban szemtanúi lehettünk a gyakran tekintélyes méretű fenyőfák látványos pusztulásának. Mire gyanakodtak a kerttulajdonosok? Állati kártevőre, gombás, bakteriális vagy vírusos fertőzésre. A beérkezett lakossági válaszokból kiderült, hogy ez a kérdés sokakat foglalkoztat.

De hogyan került ez a téma az Atommagkutató Intézet asztalára? Az alapító igazgató, Szalay Sándor professzor már 1954-től az intézet interdiszciplináris működését szorgalmazta. Az atommagfizika és a fizika hagyományos területei mellett olyan határterületi kutatások is helyet kaptak, amelyek művelését lehetővé tették az intézet szellemi és eszközbeli erőforrásai. Szalay Sándor maga is példát mutatott erre, amikor kimutatta a huminsavak szerepét a mecseki uránelőfordulás kialakulásában. Az intézet megalapítása óta folyik a környezet múltbéli és jelenkori változásainak kutatása, amely hagyományt az ATOMKI Környezetkutató Központja viszi tovább.

A sokak számára karácsonyfaként ismert lucfenyő (tudományos nevén Picea abies) elterjedésének változása érzékenyen jelzi a klímatörténeti eseményeket. Az ATOMKI kutatói a tavak és lápok üledékében vizsgálják a lucfenyő maradványait annak megállapítására, hogy a faj elterjedési területe hogyan változott a lehűlések és felmelegedések idején.

A kutatók figyelmét felkeltette, hogy 2023-ban ugrásszerűen megnőtt az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Hogy képet kapjanak a pusztulás mértékéről, kérdőívet küldtek szét az ország településeire 2024 januárjában. A lakosság együttműködése felülmúlta a várakozást. Ezernél is több válasz érkezett. Pusztulást 269 településről jeleztek. (2. kép) Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, amelyeknek csaknem 60%-a halt el 2023-ban.

Az adatokat térképen ábrázolták (3. kép), és a kapott mintázatot összevetették az elmúlt évek időjárási változásait mutató térképekkel. Statisztikai eszközökkel végzett gondos elemzéssel azt kapták, hogy azokon a területeken kiugró mértékű a pusztulás, ahol jelentős volt a megelőző évek nyári középhőmérsékletének emelkedése, továbbá az éves csapadékmennyiség csökkenése.

A szárazság gyors vízvesztést okozott, a fák szomjaztak. Ha ez az állapot hosszú ideig fennáll, a fa kevesebb gyantát tud termelni. Kedvező körülmények között a gyanta sebgyógyító és fertőzésgátló védelemként bőséggel képződik a fenyőfélékben. Szárazság hatására megszakad a fákban a jótékony gyantaoszlop, csökken a gombákkal és egyéb kártevőkkel szembeni ellenállóképesség.

A fák elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának köszönhető. Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni. Bár hazánkban ültetett növényként van jelen, ez a jelenség a klímaváltozás egyik indikátora.

Sokan úgy tekintenek a klímamodellekre, mint valami távoli és bizonytalan előrejelzésre. A Regionális Kutatások Intézete a HungaroMet adataira támaszkodva elkészítette Magyarország éves átlaghőmérsékletének az évszázad végére várható alakulását. A luc pusztulásának mintázata nagyon hasonlít arra, amit a Regionális Kutatások Intézete jósol. Mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat. (3. kép)

A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence is – első ránézésre védett helyeknek tűnnek, valójában különösen ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A közönséges lucfenyő csak egy az érintett fajok közül, de jól példázza, hogyan változnak meg a növénytermesztés ökológiai feltételei, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek.

Tudományos közlemény:

• Climate-driven decline of Norway spruce in Central Europe: A threshold crossing in the warming Carpathian Basin,
  International Journal of Biometeorology (2026) 70:121.

Kattintson a képekre a megtekintéshez.

1. kép: A lucfenyő elterjedése Európában: a zöld szín a természetes előfordulást, a barna szín a telepített állományokat mutatja.
2. kép: Elpusztult lucfenyők Berettyóújfaluban.
3. kép: Balra a lucfenyők átlagos elhalási aránya megyénként 2023-ban a jelen felmérés alapján. Jobbra a modellek alapján várható éves átlaghőmérséklet 2071 és 2100 között (Forrás: A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei, Tér és Társadalom 38. évf., 2. szám, 2024).